Oda és vissza

Nos, egy dolgot leszögezhetek így az elején, nem életem legkellemesebb utazásáról fogok írni...

Stäfa-Pécs
Mint mindig (igen, most már másodszorra tapasztaltam meg), rövidebbnek tűnt az út hazafelé, mint az ellenkező irányban, még akkor is, ha valójában csak az időt nézem, akkor hosszabb volt. Volt egy kis vita a főnökömmel, hogy mikor-hogy indulhatok, vagyis milyen feltételekkel, de végülis délután 1kor sikerült nekilendülni. Reggel még ment a viccelődés, hogy tuti esni fog, mivel itt 700 m felett friss hó esett az éjjel...Persze Norbi állította, hogy nem lesz semmi, de én nyertem :) Az osztrákokhoz átérve először csak gyanúsan közel kerültem a hóhatárhoz, aztán az egyik alagútból kigördülve egy elég szép havazásban találtam magam. Mondanom sem kell, 2,5fok, nyári gumikkal, yeeee :) Reggel mondtam még a kollegáknak, hogy majd kiteszem a táblára, hogy mikor tervezek hazautazni, tessék ezeknél a napoknál havazással számolni :) Lényeg a lényeg, nem volt semmi különös az úton, a már szokásosnak mondható 12,5 órás menetidővel teljesítettem a távot a kék villámmal...

Pécs-Stäfa
A visszaút a fentiekhez képest nem kicsit volt nehézkesebb, pénteken sikerült egy kicsit megfázni, a torkom sem örült, hogy egy szál pólóban beszélgettem a nagy pécsi éjszakában 20-30 percet, szombatra elég ramaty állapotba kerültem, aludni sem sikerült rendesen, szóval az előjelek nem voltak biztatóak. Pécs után beugrottam még Szekszárda egy fél órára, majd nekiveselkedve megindultam visszafelé. Ha csak a nettó vezetési időt nézem, akkor elég jót jöttem, 12 óra 13 perc kellett, ami negyed órával jobb, mint az eddigiek, viszont nagyon szenvedős volt. Meg is kellett állnom egy fél órára aludni, biztos a hőemelkedés és a kialvatlanság sem segített, hogy megoldjam egy seggel az utat. A megérkezés fél5-re sikerült, fel sem vittem semmit a kocsiból, épp annyira érdekelt bármi, aludni akartam. Persze vagy fél óráig még nem sikerült és 7 előtt a szokásos időpontban megszólalt az ébresztő, szóval finoman szólva is picsasokat aludtam, annyira vagyok kipihent, mint Eric az angolna az aranyat érő mutatványa után...

KinderZoo-Schloss-Rapperswil

Igaz, az élmények már nem annyira frissek, de azért megpróbálok leírni mindent :)

Nos, Május 1-e itt is munkaszüneti nap volt (alien a munka ünnepe!), ráadásul nem az az idő volt, mint a hétvégén, amikor olyan, mintha szép idő lenne, de gyakorlatilag bárakármikor elkezdhet esni kisebb-nagyobb intenzitással. Miután már párszor voltam a városban, vagyis legtöbbször csak átutazóban, így ideje volt már közelebbről megnéznem a tó helyi kulturális központját. Elvileg nincs messze, gyakorlatilag sem, viszont amiatt, hogy itt található az egyetlen út, ami átvisz a tavon, így eléggé be tud állni a közlekedés és a tervezett 20 perchez képest sikerült 40 perc alatt odaérni. A parkolás mondjuk okosan van megoldva, már ami a díjat érinti, 1h=1 CHF/2h=2CHF, majd ezután a 3-6h=3CHF érkezik, amit szerintem az emberek 90%-a választ, így mindenki jól jár, a város is és az autós is.
A parkoló egyébként az állatkert mellett figyel, ami a Norbi beszámolója alapján, nem csak kívülről tűnik igényesnek és állatokkal jól ellátottnak, hanem bent is ez a tapasztalat. Ami kívülről látszott, az leginkább a zsiráfok területe, ami mint később kiderült ugyancsak otthon ad egyéb állatoknak is :) Itt van példának okádék rögtön ez, ami elég röhejes volt ezzel a hatalmas szünettel a fogai között.

 Azzal eddig is tisztába voltam (hihetetlen hatalmas tudásomnak hála), hogy a zsiráf nem kicsi állat, hanem inkább nagy, de hogy nem csak a nyaka hosszú az egy kicsit meglepett :)

Szegény zebra meg csak ott állt, nézte a fekvő társait, akik gyanítom nem rendelkeztek ötödik lábbal. Pont ugyanazt művelte, mint a videón látható barátja...

 Na de térjünk át a város többire részére :) Van egy kis kastély, amit Rudolf gróf bírt építtetni, nem mostanában, hanem az 1200-as években. Maga a város egyébként nem túl nagy, kb 30000 lakossal bír, de ez jóval több, mint amivel én büszkélkedhetem itt Stäfa-ban, jó volt egy kicsit úgy érezni, mintha lenne élet is itt :)
A vár, vagyis kastély egyébként nem nagy, de mellette minden, rózsakert, őzpark, miegymás. Az óvárosi rész kicsit hasonlított a Nápolyban tapasztalt zsúfoltságra, de ez abszolút nem rossz pont...

 

 

További képek itten:

http://www.flickr.com/photos/73568576@N08/sets/72157628967812859/

Közbiztonság á la Svejc

Hétvégén voltam Rapperswil-ben, majd írok egy kicsit bővebben is róla, de ezt úgy gondolom megéri kiemelni.
A parkolóban (a helyi sportcsarnok és a KinderZoo mellett) láttam, hogy tárva nyitva a kocsi hátulja, mint később (a visszafele úton, 2,5 órával az észlelés után) kiderült, egy jóarc gazdi hagyta úgy, hogy a kuty megmaradjon. Ezzel semmi gond van, de a gazdit seholsenem lehetett látni, se oda, se visszafele, ergo nagy valószínűséggel biztonságban érezte a kocsit így is.

Persze lehet, hogy valami hiperőrzővédő kutya volt, és ha bárki próbálkozott volna, akkor mielött észbekap az illető, már nem is lett volna mivel elindítani a kocsit.